Melegmunka:
A martenzites acél jó hőre lágyuló képességgel rendelkezik magas hőmérsékleten, és melegen megmunkálhatósága nagyjából megegyezik az 1Crl8Ni9Tiével. A magas titán- és molibdéntartalmú acélnál a tuskószilárdulás során ezeknek az elemeknek a mikroszegregációja könnyen megtörténik, és forró feldolgozás után alakul ki az anizotróp sávos mikrostruktúra. A mikroszegregáció csökkentésének vagy megszüntetésének hatékony intézkedése a megfelelő tömbméret kiválasztása és elegendő magas hőmérsékletű homogenizálási kezelés a melegmegmunkálás során. A Ti (C, N) és más vegyületek kiválása miatt az ausztenit szemcsehatár mentén kialakuló magas hőmérsékletű lassú hűtési ridegség megelőzése érdekében kerülni kell a munkadarab lassú lehűlését vagy tartózkodását az 1100-750 C hőmérséklet-tartományban, mivel amennyire csak lehetséges meleg feldolgozás után. A finom szemcsék és a jobb mechanikai tulajdonságok elérése érdekében a végső kovácsolást viszonylag alacsony hőmérsékleten (950-850 C) kell elvégezni, nagy deformáció mellett (több mint 25 százalék).
Hidegen megmunkálás:
A hidegen megmunkálhatóság nagyon jó oldott állapotban. A húzás, hideghengerlés, hajlítás, mélyhúzás és egyéb feldolgozás könnyen elvégezhető. Az acél keménységi indexe {{0}},02-0,03, ami egy nagyságrenddel alacsonyabb, mint a közönséges acélé. Ezért nincs szükség lágyító izzításra a feldolgozási folyamat során ahhoz, hogy a hidegfeldolgozást több mint 90 százalékos deformációval hajtsák végre.
Hegesztés:
A jó hegeszthetőség a martenzites acél egyik előnye. Szinte minden hegesztési eljárás alkalmazható. A hegesztőhuzal összetétele alapvetően megegyezik a hegesztett acéléval. A hegesztés előtt nincs szükség előmelegítésre, hegesztés után kezelés nélkül nem keletkezik repedés. Közvetlen öregítés után az ízületi együttható meghaladhatja a 90 százalékot.




